Otthonod titkos üzenete - gondolatok Trom Kata Tér-lélek-tan című könyvéből, könyvéről 

2017.12.26

Lakás-, ház vásárlás előtt állsz? Vagy csak szeretsz róla ábrándozni? Vajon milyen egy álomotthon? A Tiéd milyen? Hogyan érhető el, hogy az otthonom egyedi legyen, kényelmes, pihentető, egyúttal vendégmarasztaló is?


Azt hiszem, nagyjából nyolc évvel ezelőtt volt szerencsém Hamburgban, egy ott élő német barátnőm otthonában tölteni egy hosszú hétvégét. Tökéletesen emlékszem arra a nagyon kedves, családias otthonra, aminek - hacsak arra a néhány napra is, de - részese lehettem. Meseszép vendégszoba várt: egy kényelmes ágy, asztal, kis szekrény, barátságos textíliák, harmonizáló színek, meleg fények és egy felcímkézett papírzacskónyi édesség egy üveg ásványvízzel és tiszta pohárral bekészítve az asztalon. Korábban - és azóta sem - tapasztaltam soha ilyet. Ha külföldre mentem, jellemzően szállodában szálltam meg. A házukban a vendégszoba, valóban vendégszoba volt. Nem raktárhelyiség, lomgyűjtőpont, edzőterem vagy hobbyszoba. Kimondottan vendégszoba. A ház azt üzente felém: "örülünk, hogy itt vagy!". És nektek bevallom, ez rettentő jól esett! 

Szerencsésnek mondhatom magam, mert elég sok helyen megfordultam már életemben. Éltem különböző városokban, és rövid ideig külföldön. Érdekes látni, hogy ki, hogyan alakítja ki az életterét, mitől érzi magát otthonosan. Most, hogy jobban belegondolok, én, ha tudtam, hogy csak meghatározott ideig maradok valahol, akkor nem törekedtem arra, hogy "belakjam" a szobát, lakást. Sőt, igazán ki sem pakoltam, hogy szinte bármikor indulásra készen álljak. (Egyébként nem volt ez másképp a munkahelyemen sem.) Mondhatnám azt is, hogy az otthon számomra az a hely, ahol minden cuccom kikerül a bőröndökből, dobozokból és megtalálják méltó helyüket.  

Na, de a lényeg nehogy elsikkadjon, ugyanis Trom Kata Tér-lélek-tan című könyvéről szerettem volna veletek megosztani pár gondolatot. Remélem, nem bántok meg vele senkit, ha ezt írom, de nekem a könyv első két fejezete egy kicsit túl spirituálisra sikerült (persze a teljes könyvet áthatja, csak a későbbiekben számomra már nem zavaró mértékben).

Ugyanakkor újszerű gondolatnak találtam, és végre új megvilágításba került számomra a takarítás, amikor a szerző az otthont megszemélyesíti: fontosak az érintéseink, a szeretetteljes ápolásunk, gondoskodásunk, hogy megsimítsuk azt akár a kezünkkel, akár a szemünkkel, majd békére leljünk otthonunk ölelésében (az utolsó gondolatot én fűztem hozzá).  

Ha nem sajnáljuk az időt, és örömmel, figyelemmel gondozzuk őket (otthonunkban lévő tárgyakat, díszeket), megtapasztalhatjuk, hogy közvetlen környezetünk milyen sok síkon hálálja meg a törődést.

Szintén nagyon aktuális (számomra) az "Otthoni dolgozó- a munkához való viszony tükre" című fejezet. Aki otthonról dolgozik, jól tudja, hogy ez hatalmas szabadság, egyúttal ugyanilyen hatalmas felelősség is. Figyelembe kell venni a lakás adottságait, a munka milyenségét (teljes magányra van-e hozzá szükségünk, vagy olyan kreatív munka, ami nem igényel teljes csendet), a helyigényét.

Aki megtapasztalja az önálló kreatív munkát, jól tudja, hogy nincs annál nagyobb öröm, mint amikor teljesen belefelejtkezünk a tevékenységünkbe.

És hogy mi a válasz a bevezetésben feltett kérdésre, vagyis, hogy hogyan érhető el, hogy az otthonom egyedi legyen, kényelmes, pihentető, egyúttal vendégmarasztaló is? A válasz nagyon egyszerű: kellő önismerettel!

Ehhez nyújt segítséget a cikk végére hagyott néhány gondolatébresztő kérdés. A könyv elolvasása óta én is ezeken gondolkodom...

"Vajon milyen érzéseket kelt bennünk naponta a hely, ahol élünk, és hogyan jellemezné egy vendég? Van olyan része az otthonunknak, amit különösen szeretünk, vagy épp ellenkezőleg, kerülünk? Vajon miért? Mi az, ami a tárgyainkkal és az otthonunkkal igazán összeköt?"

(A könyvben ezeken kívül még rengeteg elgondolkodtató kérdést találni.)

A könyv 2017-ben jelent meg, a Zazie Books Kft. kiadásában.