Samu tanul- egy édesanya blogja arról, hogyan próbálja fiát kicsit "átgondoltabban" nevelni: milyen játékokat játszanak és hogyan tanítja az életben minél önállóbbá válni- interjú a Samu tanul blog szerzőjével

2017.01.14

2016 szeptemberében indítottad a Samu tanul nevű blogodat. Ma már több, mint kilencezer követőd olvassa a bejegyzéseidet a Facebook-on nap, mint nap. Meglepett ez a hirtelen jött nagy siker?

Teljesen, egyáltalán nem számítottam erre. Pont ezért különösen nagy meglepetés volt, hogy ilyen hamar ilyen sok olvasóm lett, ami nagyon jó érzés és további lendületet ad a folytatáshoz.

Hogyan fogalmazódott meg a blog írás gondolata? Olyan típusú ember vagy, aki sokat vacillál, mielőtt belevág valamibe, vagy azonnal beregisztráltál, ahogy kipattant a szikra?

Igazából a férjemnek köszönhető, hogy elkezdtem írni. Magamtól azt hiszem, soha nem is vágtam volna bele. Az egész úgy kezdődött, hogy játékok után kutattam a neten és főleg angol írásokat találtam. Sok-sok anyuka ír arról, mit és hogyan csinál otthon, milyen játékokat készít, hogyan alakítja, szervezi az életüket. Annyira lelkes lettem, ahogy olvastam ezeket az írásokat, hogy tudtam valami nagyon hasonlót szeretnék én is megvalósítani Samuval. És van a lelkesedésnek az a szintje, amikor már nem férsz a bőrödbe, kikívánkozik, szeretnéd mindenkinek elmesélni. Na, pont így voltam! A beszámolóimat hallgatva a férjem folyamatosan bátorított, hogy én is írjak. És így egyszercsak leültem és azóta folyamatosan jönnek az újabb és újabb ötletek, gondolatok, amiket szeretnék megosztani a többi anyukával.

Mesélnél pár szót a saját gyermekkorodról? Hasonlóan ingergazdag volt, mint most a kisfiadé?

Egészen más gyerekkorom volt, mint Samué. Vidéki gyerek voltam, naphosszat az utcán bicikliztünk, és minden nap a nagymamám főztjét ettem. Nem volt Ringató és fejlesztő gyakorlatok, nem hinném, hogy az édesanyám tematikus hetekre keresett nekem játékokat, de volt hatalmas kert, sok gyerek, csomó állat és leginkább hatalmas szabadság. Ingergazdag volt az egyszer biztos, de egészen máshogy, mint ahogy most Samunak.

Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.

Maria Montessori

Mit jelent számodra az anyaság? Van esetleg kedvenc gondolatod, elved, idézeted, ami mentén haladva irányítgatod a gyerekedet?

Az anyaság számomra egy új lehetőség.... az életre. Talán fura ez így, de mégis ez van a szívemben. Sok mindent, sőt mindent újra gondolhatunk, megláthatjuk a dolgok másik oldalát és nem utolsó sorban számomra a gyereklét újboli átélését is jelenti. Márpedig gyereknek lenni a legszabadabb dolog a világon. Szerintem nincs annál több, mint mikor semmid nincs, és mégis mindened megvan.

Ezt az érzést megadni és közben újra át is élni, ezt jelenti számomra az anyaság.

Mi az eredeti foglalkozásod?

Hú, hát elég száraz, de közgazdász vagyok.

A blogodra a férjed tollából is került már fel bejegyzés, nem is akármilyen! Én személy szerint, már várom a folytatást! Miben segít ő neked? Támogatód vagy inkább kritikusod?

Én is remélem, hogy hamarosan jön a folytatás!

Mindkettő, támogató és kritikus is. Ahogy említettem, a blog megszületése nagyrészt neki köszönhető, támogat mindenben, amit a "szívembe" veszek - mióta anya vagyok, egyértelműen átkerült az irányítás a fejemből a szívembe. Másrészt nyersen őszinte ember, nem mond semmit azért, mert azt akarom hallani. Mindig kikérem a véleményét az írásaimról és most elárulom, hogy 10-ből 10-et még sose kaptam. :) 

Van esetleg a családodon belül, barátaid körében más is, akinek köszönhető, hogy ma már a blog írás a mindennapjaid része? Mennyire engeded, hogy beleszóljanak az alkotásodba?

A blog írás ilyenformán magányos tevékenység nálam, nem szól bele senki. Persze a családom, barátaim is olvassák, de ők is csak a blogon követik.

Jelenleg a témáid a kétéves kisfiad köré csoportosulnak. Mik a terveid, a blog "együtt fog nőni" Samuval, vagy a játékok mindig jellemzően az apróbbaknak fognak szólni?

Rengeteg tervem van a bloggal kapcsolatosan. A CÉL, így nagybetűvel, hogy minden édesanya, születéstől iskolás korig találjon benne inspirációt, ötletet a mindennapokra. Arról tudok hitelesen írni, amit én élek meg. Az írásaim a mi életünket, élményeinket, gondolatainkat mutatják. Ilyen tetkintetben biztos, hogy Samu növekedése, érdeklődése, jelleme nagyban meg fogja határozni a témáimat.


Röviddel az indulás után szerzőtársakra is szert tettél. Mi alapján választottad őket? Mennyire kapnak szabad kezet az írásban és a témaválasztásban? Mi garantálja, hogy a minőség egyenletes legyen?

Szerzőtársakat is pont azért kerestem, hogy az előbb említett cél megvalósuljon. Szeretném ha sokszínű lenne az oldal, nemcsak egy irányzat mellett köteleződnénk el. Most már öten írunk, és van akinek pár hónapos a babája, de van olyan is, akinek a nagyobbik lánya már elmúlt 4 éves. Fontos volt számomra, hogy minél vegyesebb legyen a társaság.

Mindenki szabadon dönt a témában - azt kértem mindenkitől, hogy arról írjon, ami vele történik, amit fontosnak érez. Úgy gondolom, akkor lesz "igazi" és másoknak is használható, ha benne van a szívünk.

Amikor megnyitod a samutanul.com oldaladat, elégedett vagy vele? Van olyan része, amin a jövőben változtatni szeretnél?

Mindig van ilyen rész. Én alapvetően elégedetlen ember vagyok, mindig találok valamit, amit máshogy szeretnék. Egészen biztos, hogy folyamatosan szépítgetni és alakítani fogom az oldalt is. Most például megváltoztattam az egész felületet, hogy felhasználóbarátabb, átláthatóbb legyen.

Tervezed, hogy az igen aktív online közösségedet "offline" is megmozdítsd valamilyen formában (fejlesztő programok, DIY kurzusok, stb.)?

Vannak gondolataim, de még mind csak belül formálódik, ezért erről egyelőre nem osztanék meg több részletet.

Mennyire vagy tudatos időgazdálkodó, blog tervező? A férjed már írt az én-idő fontosságáról, de hogyan képzeljük el egy napodat? Előre megtervezed a bejegyzéseidet vagy a napi események inspirálnak?

Is-is. Egyrészt figyelem Samut, hogy mi az, ami leköti az érdeklődését és igyekszem annak megfelelő heti témákat választani. Ezeknek a témáknak a kitalálására fordítok időt, keresek a neten, készítek játékokat vagy szervezek programokat. Másrészt a napi események, történések felülírhatják a tervet. A blogon igyekszem a mi valóságunkat megjeleníteni - úgy, ahogy van. Ebben benne van a tematikus hetek, szülinapok megírása, de a gyerekszoba átalakításának folyamata is.

A blog írása már egy külön dolog, erre olykor nehéz időt szakítani, a jó időgazdálkodást még tanulnom kell.

Mik a terveid a "Samu tanul"-lal 2017-ben?

Szeretném, ha egy aktív közösség jönne létre, ahol tanulhatunk egymástól - függetlenül attól, hogy valaki szerző vagy olvasó. Egy olyan helyet képzelek el, ahová inspirálódni és másokat inspirálni egyaránt szívesen jövünk.